Article
Az előző cikkemben Japán egyesítéséről írtam, és bemutattam a Togugava sógunátus kialakulását. A mai írásom ennek folytatása, azt az utat mutatja be, melyet Japán a 19. század második felében tett meg a modern nemzetté válás érdekében. Ez az időszak, a Meidzsi restauráció kora, a polgárosodás, társadalmi és gazdasági átalakulás korszaka volt, és nagyban hasonlított a mi reformkorunkra.
Előzmények
Japán először a 16. században találkozott európaiakkal, nevezetesen portugál kereskedőkkel és jezsuita hittérítőkkel. Az országban elkezdett terjedni a kereszténység, az elöltöltős tűzfegyverek, és pár európai szokás, például a kártyajátékok.
1639-ben aztán a sógun megelégelte a dolgot, a kereszténységet be, a portugálokat meg kitiltotta. A következő kétszáz évben teljesen elszigetelődött az ország, és meg is rekedtek a 17. század színvonalán.
A bezártságnak 1854-ben szakadt vége, amikor az amerikaiak, -kérésüket hadihajókkal nyomatékosítva- követelték a kikötők megnyitását és előnytelen kereskedelmi szerződések megkötését. A japánok érzékelték a nyugati túlerő jelentette veszélyt, és lassan rádöbbentek, hogy ha nem akarják gyarmatként végezni, akkor modernizálniuk kell az országot.
Ezek a folyamatok egybeestek bizonyos társadalmi és hatalmi változásokkal. Miről is van szó? Mint tudjuk, Japán felett ekkor névleg a császár uralkodott, a valódi hatalom azonban a katonai diktátor, a sógun kezében összpontosult. A helyi kiskirályok, a daimjók alkották a legfelső nemesi réteget, ám földjüknek (az európai nemességtől eltérően) nem tulajdonosai, csak kormányzói voltak.
A sógun szoros ellenőrzést gyakorolt a daimjók és a szamurájok (fegyverforgató kisnemesség) felett, akik ezt egyre kevésbé vették jó néven. Végül, 1867-ben a leghatalmasabb tartományurak a császárral szövetkeztek, hogy megdöntsék a sógunátust, és visszaállítsák az uralkodó hatalmát. Maga a Meidzsi-restauráció elnevezés erre utal. Hogy miért Meidzsi? A szó eredeti jelentése felvilágosult uralom, később az egész korszak neve, Mucuhitó császár halála után pedig az uralkodó posztumusz elnevezése is egyben.
Az új rendszer
A következő évtizedben megreformálták a közigazgatást és egységesítették az adórendszert, majd francia és német mintára közemberekből sorozott hadsereget hoztak létre, mely fokozatosan átvette a szamurájok szerepét. Utóbbiak nehezen találták meg a helyüket az új rendszerben, hiszen fegyverforgatóként már nem volt rájuk szükség, földdel nem rendelkeztek, és állami járandóságukat fokozatosan csökkentették. Ugyanakkor lehetővé tették számukra a polgári szakmákban való részvételt, ám többségük ezzel nem tudott, illetve nem akart élni.
Helyzetük sok tekintetben hasonlított a magyar nemességére, létrejött egy, a hagyományokhoz mereven ragaszkodó dzsentri.
A közemberek számára lehetővé, később kötelezővé tették a családnév felvételét, engedélyezték az egyes osztályok közti házasságokat, és a föld szabad adásvételét.
Ezzel párhuzamosan lelkesen tanulmányoztak mindent, ami nyugati. Nyelveket tanultak, európai könyveket olvastak, illetve maguk is tettek nyugati tanulmányutakat. Rengeteg diák kezdett külföldi tanulmányokba, 1871-ben pedig maga a japán kormány is 2 éves világ körüli útra indult, melynek során minden jelentősebb országot felkerestek. Bár elsődleges céljukat, az előnytelen kereskedelmi szerződések felülvizsgálatát ekkor még nem sikerült elérniük, rengeteg tapasztalatot szereztek. Azt a tanulságot szűrték le, hogy a nyugatot elsősorban az oktatás és az ipar tette naggyá, így nekik is ezt kell fejleszteniük.
A továbbiakat nem ragoznám hosszan, de a lényeg az, hogy Japán 20 év alatt többet fejlődött, mint az előző 200 évben, és a 20. század elejére már egyenrangú nagyhatalomként tekintettek rá. 1895-ben lenyomták Kínát, 1905-ben Oroszországot, nem sokkal később pedig a győztes oldalon kerültek ki az első világháborúból is.
megjegyzés: a cikkben a japán nevek és kifejezések magyaros átírással szerepelnek, ám ne lepődjünk meg, ha máshol más alakban találkozunk velük.
Previous article:
[Zalaspam] Az Edo-korszak (12 years ago)
Next article:
[Zalaspam] 茶道 (12 years ago)
About the game:
USA as a world power? In E-Sim it is possible!
In E-Sim we have a huge, living world, which is a mirror copy of the Earth. Well, maybe not completely mirrored, because the balance of power in this virtual world looks a bit different than in real life. In E-Sim, USA does not have to be a world superpower, It can be efficiently managed as a much smaller country that has entrepreneurial citizens that support it's foundation. Everything depends on the players themselves and how they decide to shape the political map of the game.
Work for the good of your country and see it rise to an empire.
Activities in this game are divided into several modules. First is the economy as a citizen in a country of your choice you must work to earn money, which you will get to spend for example, on food or purchase of weapons which are critical for your progress as a fighter. You will work in either private companies which are owned by players or government companies which are owned by the state. After progressing in the game you will finally get the opportunity to set up your own business and hire other players. If it prospers, we can even change it into a joint-stock company and enter the stock market and get even more money in this way.
In E-Sim, international wars are nothing out of the ordinary.
Become an influential politician.
The second module is a politics. Just like in real life politics in E-Sim are an extremely powerful tool that can be used for your own purposes. From time to time there are elections in the game in which you will not only vote, but also have the ability to run for the head of the party you're in. You can also apply for congress, where once elected you will be given the right to vote on laws proposed by your fellow congress members or your president and propose laws yourself. Voting on laws is important for your country as it can shape the lives of those around you. You can also try to become the head of a given party, and even take part in presidential elections and decide on the shape of the foreign policy of a given state (for example, who to declare war on). Career in politics is obviously not easy and in order to succeed in it, you have to have a good plan and compete for the votes of voters.
You can go bankrupt or become a rich man while playing the stock market.
The international war.
The last and probably the most important module is military. In E-Sim, countries are constantly fighting each other for control over territories which in return grant them access to more valuable raw materials. For this purpose, they form alliances, they fight international wars, but they also have to deal with, for example, uprisings in conquered countries or civil wars, which may explode on their territory. You can also take part in these clashes, although you are also given the opportunity to lead a life as a pacifist who focuses on other activities in the game (for example, running a successful newspaper or selling products).
At the auction you can sell or buy your dream inventory.
E-Sim is a unique browser game. It's creators ensured realistic representation of the mechanisms present in the real world and gave all power to the players who shape the image of the virtual Earth according to their own. So come and join them and help your country achieve its full potential.
Invest, produce and sell - be an entrepreneur in E-Sim.
Take part in numerous events for the E-Sim community.
